Magyarorszag, a kemek talalkozohelye
A heten mosas kozben sikerult a kollegiumban egy harmadik emberrel is osszebaratkoznom. Komolyan mondom mosaskor lehet a legjobban baratkozni. Talan, mert agyon van komplikalva es kulon magyarazat nelkul nem erti senki, hogy mit is kell csinalni. Eloszor is ermet kell szerezni. Ezt a hazi nenitol lehet megvasarolni, de hogy ne legyen egyszeru a dolog, o minden nap csak egy-ket orat van az irodajaban, termeszetesen soha nem ugyanabban az idopontban, es annyira rigolyas, hogy tokeletes magyar nenike lenne belole.
Masodszor fel kell iratkozni a mosokonyha ajtajan levo listara, hogy ki mikor szeretne mosni, mert ket mosogepunk van 70 emberre. Es a legtobben szeretunk hetvegen mosni, ugyhogy nem konnyu jo idopontot elcsipni.
Ha az elso ket akadaly teljesitve, jon a szerintem legnehezebb: kideriteni, hogy kinel van a kulcs. Minden egyes alkalommal kesz kalvaria mire talalok egy embert, akinel van kulcs a teremhez, es hajlando is odaadni. Elvileg van ket kulcsfelelos (25 emberenkent, azaz folyosonkent van egy kulcsunk), naluk szoktam probalkozni, de ha epp nincsenek otthon, vagy csak egyszeruen nincs kedvuk ajtot nyitni, lecsuszok az idopontomrol, es jon a kovetkezo. Ugyhogy ket-harom oraval korabban el szoktam kezdeni rohangalni es remelni, hogy minel hamarabb hozzajutok a buvos kulcshoz. Fogalmam sincs, hogy miert orizzuk igy a mosokonyhat, mas kollegiumokban tarva-nyitva tartjak az ajtot.
Szoval egy indiai es egy szir kurd utan most egy tuneziai is szoba allt velem. Nagyon erdekes dolgokat meselt. Peldaul nagyon tetszett a magyarazata az iszlam poligamiara. Azt mondta, hogy regebben, mikor meg nagyon sokat haboruztak az arabok, sok ferfi a harcmezon maradt maga utan hagyva feleseget es nem ritkan 8-12 gyermeket (lakotarsaimnak is 7 es 11 testveruk van). Ekkor jott Mohamed profeta, aki kerte (igy mondta: kerte) az eletben maradt ferfiakat, hogy ha a feleseguk is beleegyezik legyenek szivesek meg 3 feleseget maguk melle venni, mert ezek az ozvegy nok keptelenek egyedul eltartani fel arvan maradt gyermekeiket. Mivel ma mar nem igazan vannak nagy haboruk (kivetel, ahol igen) es az elet is nagyon megdragult, nem nagy divat a 4 feleseg a muszlim vilagban sem. Tuneziaban peldaul 1956 ota torveny is tiltja a tobb nejuseget.
Masik nagyon erdekes megjegyzese Magyarorszagra vonatkozott. Megkerdezte, hogy tudom-e, hogy Tuneziaban mirol vagyunk hiresek. Mondtam, hogy nem, arulja el. Azt mondta, hogy Magyarorszag, mint Europa foldrajzi kozeppontja hires arrol, hogy a hideghaboru idejen mind a szovjet, mind az amerikai, mind 3.orszagokbeli kemek talalkozohelye volt. Meg azt is hozza tette, hogy lehet, hogy en is kem vagyok, sohasem lehet tudni. En szemely szerint nem gondoltam volna, hogy Eszak-Afrika e csucskeben errol vagyunk hiresek.
Szaguldas 300 km/oraval
Nyugi, en nem probaltam ki, csak egy nemet csoporttarsam meselte, hogy mivel a nemet autopalyak nagy reszen nincsen sebessegkorlatozas (bar most bevezetnek bizonyos reszeken, amiert az emberek nagyon zugolodnak) es a nemet kisfiuk es kislanyok mar pici koruktol kezdve szivjak magukba az autok (es a gumicukor) szeretetet – meg a lanyok is nagyon jol ismerik a kulonbozo automarkakat, szinte tatva maradt a szam – igy felnott korukban sokan szivesen vasarolnak nagy teljesitmenyu szemelyautokat. (Nekem eleg szokatlan amikor lenyithato teteju, bogo motoru sportkocsik kormanya mogott 60 eves osz haju neniket latok, akik a parkolassal kinlodnak.) Tehat a csoporttarsam unokatestvere vett maganak egy Porschet es alig varta, hogy kiprobalja a vegsebesseget. 300km/oraig birt felgyorsulni a hosszu, egyenes automentes szakaszokon, de arrol szamolt be, hogy akkora stresszt jelentett szamara a fokozott igenybevetel es koncentracio, hogy nem elvezte a szaguldast, es hamar visszakapcsolt a kenyelmes 200-220-as tempora. A csoporttarsam is megerositette a gondolatot es hozzatette, hogy 150 km/h es 200 km/h kozott jelentos kulonbseg van. O is a kenyelmes vezetes hive, igy 180km/h-200km/h-nal nem szokott gyorsabban vezetni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése